Terápiás szemléletem
Ahogyan az emberről, az érzésekről és a változás lehetőségéről gondolkodom
Úgy gondolom, hogy test és lélek szorosan összekapcsolódik. Élettapasztalataink hatással vannak arra, hogyan gondolkodunk, mit érzünk, hogyan viszonyulunk önmagunkhoz, másokhoz és a bennünket körülvevő világhoz.
A pszichológiai konzultáció során számomra ezért nemcsak az a fontos, hogy mi történik valakivel, hanem az is, hogyan éli meg mindezt, milyen érzések kapcsolódnak hozzá, és milyen jelentést ad saját tapasztalatainak.
Test és lélek kapcsolata
Testünk és lelki működésünk nem két egymástól független terület. A világot saját érzékelésünkön, tapasztalatainkon és testi-lelki reakcióinkon keresztül ismerjük meg.
Az életünk során szerzett tapasztalatok nyomot hagyhatnak gondolatainkban, érzéseinkben és viselkedésünkben is. Ezek megértése sokszor fontos része annak, hogy jobban rálássunk jelenlegi működésünkre.
Hogyan kapcsolódunk önmagunkhoz és a világhoz?
Önmagunkhoz és környezetünkhöz való viszonyunk több területen is megmutatkozik.
Önmagamhoz való viszony
Hogyan látom és fogadom el önmagamat, a testemet, a képességeimet és a korlátaimat?
Biztonságérzet a világban
Mennyire érzem magam biztonságban a mindennapi helyzetekben, és hogyan reagálok a bizonytalanságra?
Kapcsolat másokkal
Mennyire tudok bízni másokban, kapcsolódni hozzájuk és biztonságban érezni magam emberi kapcsolataimban?
Az érzések megértése
Érzéseink sokszor jelzik, hogyan viszonyulunk önmagunkhoz, más emberekhez és az adott élethelyzethez.
A közös munka során fontosnak tartom annak megértését, hogy egy-egy érzés milyen tapasztalatokhoz, gondolatokhoz vagy félelmekhez kapcsolódhat.
Nem az érzések elnyomása a cél, hanem azok jobb megértése és annak felismerése, hogy milyen szerepet töltenek be életünkben.
Önelfogadás és önismeret
Az önismeret számomra nem azt jelenti, hogy hibátlanná kell válnunk. Sokkal inkább annak megértését, hogy milyen tapasztalatok formáltak bennünket, milyen erősségekkel rendelkezünk, és mely területeken vannak nehézségeink.
Az önelfogadás lehetőséget ad arra, hogy ne kizárólag hiányaink és hibáink alapján tekintsünk önmagunkra, hanem saját adottságainkat és lehetőségeinket is jobban felismerjük.
Nézőpontváltás
Ugyanazt az élethelyzetet többféleképpen is értelmezhetjük. Egy fájdalmas tapasztalat jelentőségét nem lehet egyszerűen eltörölni, de idővel lehetőség nyílhat arra, hogy más szemszögből is ránézzünk.
A nézőpontváltás számomra nem pozitív gondolkodást vagy a nehézségek letagadását jelenti. Inkább annak lehetőségét, hogy a megszokott értelmezések mellett új összefüggéseket, lehetőségeket és személyes erőforrásokat is felismerjünk.
Félelmek és belső korlátok
Előfordul, hogy nem a külső körülmények jelentik a legnagyobb akadályt, hanem azok a félelmek, bizonytalanságok és negatív önértékelési minták, amelyek meghatározzák döntéseinket.
Ezek felismerése segíthet abban, hogy tisztábban lássuk, mi az, ami valóban korlátoz bennünket, és milyen lehetőségeink vannak a változásra.
Saját erőforrásaink felismerése
Mindannyian egyedi adottságokkal, tapasztalatokkal és képességekkel rendelkezünk. A nehéz élethelyzetekben ezek sokszor háttérbe szorulnak.
A közös munka egyik fontos része lehet annak felismerése, milyen belső és külső erőforrásokra tud támaszkodni, és hogyan használhatja ezeket saját döntéseiben és élethelyzeteiben.
Nem olyannak látjuk a világot, mint amilyen, hanem olyannak, mint akik vagyunk.
— Kant, saját fordítás
Hogyan jelenik meg mindez a közös munkában?
A konzultáció során arra törekszem, hogy nyugodt, elfogadó és ítélkezésmentes térben lehessen ránézni azokra az érzésekre, gondolatokra és élethelyzetekre, amelyek jelenleg nehézséget okoznak.
Nem kész válaszokat szeretnék adni. A cél annak támogatása, hogy saját működését jobban megértve új nézőpontokat, döntési lehetőségeket és személyes erőforrásokat fedezhessen fel.